Miközben az ember konferenciát szervez és angolt tanít, jól esik a léleknek egy kis táplálék:
Hetente kétszer járok a belvárosba zsidó hit és kultúra oktatásra, ahol a minap egy előadás közepén majdnem elnyomott az álom: sűrű hetem volt. Egyszer csak ezt hallom a rabbinktól: „Hiszen az ember is egy állat.” Kipattantak a szemeim és egyből élénken figyeltem az előadás további részét.
***
Ha vallásos az ember ha nem, elfogadhatja, hogy az ember is egy állat, egy főemlős, de nem majom. Értelmes, de nem monogám. Ha pedig a BDSM történelmét tekintjük meg, az is végigkíséri az ember történelmét.
Önmagában azonban az a tény, hogy már az ókorban, a középkorban és az újkorban is volt BDSM (Természetesen ebbe nyelvfilozófiailag bele lehet kötni: Létezhet-e úgy valami, hogy annak még nincs neve, vagy más neve van, mint később?) evolúciós szempontból nem bizonyos, hogy nagy jelentőséggel bír.
Valaki érvelhet úgy, hogy: „A BDSM csupán civilizációs betegség és nem a természetünk része, hanem beteg társadalmaink alakították ki bennünk ezeket a beteg vágyakat.”
A BDSM úgy gondolom, hogy nem beteges, sőt kutatások is igazolják, hogy jótékony pszichológiai hatásai vannak.
Egy aspektusban azonban erősen igaza lehet azoknak, akik a civilizáció és a BDSM kapcsolatáról beszélnek. Az olyan elemek bekerülése a BDSM-be, mint a bőr, a lovaglópálca, a tűsarkú cipő és sok más tárgy és anyag, egyértelműen a civilizáció és nem a biológiai evolúció következményei.
De kérem bárki szóljon, ha az esőerdő közepén lát bonobókat (törpecsimpánzokat) selyem ruhában, ahogy egymást korbácsolják, egy andráskereszten…
***
EvolúcióÉs még egy szót sem szóltunk írásunk tárgyáról a BDSM és az evolúció kapcsolatáról.
Az emberben sok viselkedés ösztönös, így az egymás feletti uralkodás, illetve a szükség esetén történő behódolás is, ezen felül számos olyan BDSM jellegű dolgot végeznek az emberrel közeli rokonságban levő állatok, ami nálunk is megfigyelhető.
Korábban többször írtam ezekről a jelenségekről, vegyünk sorra párat:
- Bizonyos mókus fajoknál, azok a hímek, akik nem tudnak egy párzási szezon alatt szaporodni, önkielégítenek és megeszik saját spermájukat, mert így értékesebb a tápanyag, mintha csak simán felszívódna testükön belül.
- A kan kutyák vizelettel jelölik meg területüket (az emberek és a kutyák közti hasonlóság és közös szocializáció formálhatta az embert is a vizelet és a terület/tulajdon megjelölésének irányába)
- A domináns nőstény kutyák gyakran ugranak rá más nőstényekre, vagy hímekre is, hogy befedezzék őket (ez a viselkedés erősen emlékeztet arra, ahogy a nők használják a strap on-t (felcsatolhatós műpéniszt és a különféle dildókat, amiknek történelme elég régi ahhoz, hogy logikai kapcsolatot tételezzünk fel egy ősi, női, domináns hágó ösztönre.)
- A csimpánzoknál is létezik mazochizmus, erről Hermann Imre írt Az ember ősi ösztönei című kötetében, amiben egy csimpánz szándékosan nyúlt hozzá a rácsokhoz, amibe áramot vezettek, és láthatóan az élvezetért tette ezt. (Természetesen az áram egy civilizációs vívmány, ettől még a csimpánz a fájdalmat élvezte a kísérletben, így feltételezhetjük, hogy hajlama volt a fájdalom élvezetére)
Fentiek alapján azt mondhatjuk, hogy a feltételezés szintjén a BDSM két részre bontható tudományosan:
- Ösztönös, velünk született hajlamok, vágyak.
- Kulturális, családi, szociális hatások.
Ízelítő galériánkból
Lehetséges, hogy valakiben semmilyen ösztönös, született hajlam nincs, de olyan erős társadalmi és/vagy családi hatások érik, amikre a BDSM-ben talál választ.
A BDSM genetikáját illetően –tudomásom szerint- nagyon kevés kutatást végeztek, ugyanakkor fontosnak tartom, ez változzon, hogy így kiderülhessen, van-e alapja az olyan feltételezéseknek, miszerint a BDSM-re (vagy bizonyos elemeire) való hajlamot lehet-e örökölni, és mennyire lehetnek ősiek ezek a hajlamaink, ha léteznek?
Annyi biztos, hogy a gorillák nem rúgnak senkit tökön tűsarkúval, és az orángutánok sem korbácsolják véresre a borneói embereket, sem kedvtelésből, sem bosszúból a dél-kelet ázsiai esőerdők kiirtása miatt. Azonban, amiért a főemlősöknek és más az emberekhez genetikailag viszonylag közel álló fajoknak nincs civilizációjuk és olyan ruha és eszköztárunk, mint nekünk, nem bizonyítja azt, hogy a BDSM-nek nem lehetnek ösztönös, genetikai alapjai.
Remélem, hogy a közeljövőben a BDSM pszichológiája és történelme mellett a kutatók figyelmét életmódunk lehetséges genetikai alapjai is felkeltik.
2016.07.10.
Solymár
RisleyAddix
Ferencz Dániel Benjámin, a.k.a. Risley Addix, 15 éve élem meg tudatosan BDSM és fétis vágyaimat. Három éve kutatom a BDSM és a fétisek evolúciós, pszichológiai, kulturális, történelmi hátterét. Idáig kétszer jártam az évente megtartott Római BDSM konferencián, itthon 2 évig szerveztem BDSM összejöveteleket, több előadást tartottam, illetve az első magyar LMBTQ és BDSM workshopon is előadtam, több előadótársammal együtt.