Jelentkezz be itt!

10 nap HeavyDuty.

Blogbejegyzés

Egy hét, vagy talán egy kicsit több, amíg újra aktíváltam magam az smpixien. Igazán tanulságos volt a számomra. Főképpen az a minta ragadott magával, amit egyébként már jó rég sejtettem, hogy bizony masszívan jelen van az oldalon. Ez a másoknak való megfelelés. Nem az én dolgom, mindenkinek a magánügye. Viszont a párkapcsolatokban megjelenő mintára mégis furcsán néztem. Ennek pedig az alap motívuma, akármennyire is furcsa, az, hogy én nem szeretnék egyedül lenni, szükségem van a másikra, hogy lássam mi a helyzet velem. Ez nettó a másik kihasználása, valamilyen önös szándékból. Persze ezt így nem fogja senki sem kimondani. Ha ezt egy domináns férfi mondja, akkor abban, nagyon erősen érezhető az önbizalomhiány. Amikor a domináns férfi nem meri felvállalni a gyengeségeit, abban manifesztálódik a gyávasága.

Nekem introvertáltként nincs szükségem az indokolatlan és hazug „pozitív” visszacsatolásra, mert egy darabig persze működik nálam is a dopamin löket, de egy idő után könnyen túlstimulálva érzem magam, és ez le is fogja baszni a rendszerem. Számomra az a meghatározó, hogy önmagamtól mit kapok. Ott ahol a férfi bizonytalan magában, ott a nő egy gondoskodó anya szerepében fog tetszelegni. Mennyire tipikus és freudi, nem?

3 éve egy csajszival mentem egy rendezvényre, szerintem a lány kifejezetten azért akart velem tartani, mert akart tőlem valamit. Persze ez közel sem biztos, de én utólag is így érzem. Ahogy beszélgettünk, akkor ő azt mondta, hogy az a baj, hogy szerelmes vagyok a barátnőmbe. Micsoda hülyeség – gondoltam. De most így ebben a pillanatban el kell, hogy ismerjem, hogy igaza volt. És igaza lenne most is. Ez pedig egy olyan többelet, amit kívülről harmadik fél nem fog tudni dominálni.

Megszületett a MI:
Aki ezeket mondogatja a párkapcsolatában, az nagyjából azt mondja, hogy én egy másik emberre szeretnék támaszkodni, mert képtelen vagyok önállóan döntéseket hozni. Nagyjából én itt látom a konfliktust ebben a kijelentésben, mert ott ahol az illető egy adott szerepkörben hiteltelenné válik, ott meg is szűnt a tisztelet felé. Maximum csak nincs kimondva, mert tudattalanul történt meg. De ezt lehet tudatosítani és akkor mindet helyre is lehet hozni. Csak vállalni kell a következményeket. Én is voltam ilyen cipőben, de már túl vagyok rajta.

Én nem érzem úgy, hogy teljesen szabad lennék, de számomra nincs olyan, hogy kell, vagy muszáj, mert vannak saját döntéseim, és pontosan ezért mondhatom el magamról, hogy én szabad embernek érzem magam a másik társaságában. Szabad embernek érzem magam, úgy hogy közben megmarad a másikkal a kapcsolatom. Nyilván vannak kötelezettségeim, de ezeket magam vállatam el. És ezt nem befolyásolja a valahová tartozni akarás, a magánytól való félelem, vagy a halálfélelem. Mert sokszor valójában ettől félünk. De aki ezt nem tudja elfogadni, az Istent szeretne játszani, mert nem tudja elfogadni, hogy emberből van. Szerintem ezt teljesen felesleges egy kapcsolatba átvinni. A hazug mintákkal élő ember pedig előszeretettel hárítja maga elöl a felelőséget. Persze ez a felelőségvállalás is érdekes kérdés, de szerintem ez közel sem azt jelenti, hogy mindenért nekem kell a felelőséget vállalni, hanem azt, hogy szabadon dönthettek róla, hogy vállalom vagy nem. Aztán úgyis kiderül, hogy mennyire vagyok domináns. Hülyeség erre rágörcsölni, mutatni, hogy olyan vagyok de közben meg mégsem. Maximum csak annak szeretnék látszani. Van egy vágyam arra, hogy tekintélyszemély legyek, de a vágy önmagában édeskevés.

Visszatérő mantra a hölgyek részéről, hogy a „férfiak mind egyformák”. Dehogy egyformák, csak olyanokat fogsz ki, akik ugyanolyanok mint te! Ha van egy fasza adidas cipőd, amivel ötször beleléptél ugyanabba a szarba abból még nem következik, hogy minden adidas cipővel szarba fogsz lépni. De, ok, fogadjuk el, hogy minden adidas cipővel szarba lépsz. De ki volt az a hülye, aki megvette azt a cipőt? Aki ezek után sem volt képes tanulni a hibáiból, az nyilván nem alszik nyugodtan. Azt hiszem ez már megint nem az én dolgom.
Persze gyönyörű festményt lehet a racionalitásból festeni, egy gond van, hogy én ezt nem érzem át. Amikor nincs párhuzamban a racionális energia és az emocionális energia, azt a legegyszerűbben hazugságként lehet definiálni. Persze az nem evidens, hogy nekem akar az illető hazudni, bőven elég, ha magának teszi azt.
 
Nagyjából így tudtam összefoglalni a közel tíz nap tapasztalatait. Van újdonság? Számomra van, de ennek a részleteibe már nem másznék bele, a lényeg, hogy amíg képesek vagyunk megújúlni, addig nagy baj nem lehet. :)

A szerző VoodooLove VoodooLove
Torzult szeretetnyelvű szadista gazember vagyok, aki a Galaktikus Birodalom, partizán gerillájaként, szub-mazó kurvákkal gengszterkedik, puncipecegtető switchekkel trollkodik, és agyonbassza a tömegkultúrát (is). Időnként női hangon beszélek. Áldozatomat nem ölöm meg csak megsebesítem. Ismeretlenekkel nem játszo(k), keresztbe teszem a kezem előttük. Joker és Harley nem viccel! Tudd hol a helyed szuka! Különben úgy jársz, mint Csipkerózsika, akit megbasztak alva, és kilenc hónap múlva Ikreknek ad életet.

Oszd meg velünk véleményed, kritikád! Hozzászólások követése

Írj te is egy üzenetet!



* Az eMail mező kitöltése kötelező, de nem jelenik meg a honlapon, nem osztjuk meg harmardik féllel!
** Hozzászólás írásával elfogadod az aktuális Felhasználási szabályok és feltételeket és az Adatvédelmi irányelveket!